A Csilizköz az Alsó-Csallóközben elhelyezkedő mikrorégió. Elnevezése a valamikori vízrajzi viszonyokra utal. A középkori értelemben vett Csallóköz több Duna-ág és belső ér, patak, folyó, vagy később csatorna által közrefogott területekből tevődött össze. Így volt ez a Csilizköz esetében is, hiszen az Öreg-Duna medre, valamint a Csiliz-patak közti területet nevezte így már a középkori krónika is. Ez a megnevezés a napjainkig fennmaradt. A Csiliz- patak Bős nagyközségtől egészen Kulcsod községig kanyarítja ki azt a területet a mai értelemben vett Csallóközből, amelyet az Alsó-Csallóköz hét meghatározó falva foglal el. Csilizradvány, Balony, Kulcsod, Medve, Szap, Csiliznyárad és Csilizpatas községek valamikor Győr vármegyéhez tartoztak, ma pedig a Dunaszerdahelyi járás területén helyezkednek el. A hét községben többségében magyar nemzetiségű emberek élnek, akikre jellemző, hogy a térség jövőjét a becsületes munka és a helyi kultúra megőrzésének jegyében képzelik el. A Csilizközi Mikrorégió az 1990-es években jött létre annak érdekében, hogy a falvak közös ügyeit egységes erővel közösen nagyobb eredménnyel tudják véghezvinni.
Az önkormányzatokra háruló hatáskörök a 2002-es önkormányzati választások után hatványozottan megnövekedtek, és a Nagymegyeri Közös Hivatal megalakítása kapcsán megszületett a Csilizközi Mikrorégió kiterjesztésének gondolata. Az „Egységben az erő” jelszava alatt a regionális egyesülethez csatlakozott Nagymegyer városa, valamint még 11 alsó-csallóközi település. Így alakult meg 2003-ban a Csilizközi Községek Társulása (Združenie obcí Medzičilizie) 19 község részvételével. Tehát a hét alapító csilizközi faluhoz társult Nagymegyer város, Ekecs, Alistál, Bögellő, Padány, valamint Lakszakállas, Szilas, Bogya, Gellér, Komáromfüss, Csicsó és Kolozsnéma községek a Komáromi járás területéről. Ez a régió tehát nemcsak falvak és városok érdekeit próbálja összehangolni, de régiókat, járásokat és megyéket is összeköt. Így jelenleg Nagyszombat megye és Nyitra megye településeit kapcsolja össze.

A Csilizközi Községek Társulása mindig igyekezett az aktuális lehetőségeket kihasználni a térség fejlesztésére. A 2000-es évek elején közös csatornázási tervek készültek az egész Csilizköz területére. 2003-ban létrejött a Nagymegyeri Közös Hivatal, ahol az építési osztály és a szociális gondozószolgálat működik. Az uniós csatlakozás után megalakult a helyi Leader akciócsoport, a MAS, majd közös pályázat útján jelentős fejlesztésen ment keresztül a csilizközi térség hulladékgazdálkodása. Hulladékosztályozó udvarok épültek több tagközségben, amelyek a mai napig példamutató hulladékgazdálkodást végeznek.
Sikeres pályázat eredményeképpen megvalósult a Tőkési-Ág Kistérséggel karöltve, valamint az Ister Régiófejlesztési Iroda segítségével a csallóközi kerékpárutak tervezete. Nagymegyer városával a régió jelentős turisztikai terület, hiszen évente több mint félmillió látogató érkezik a városba és környékére. A turisztika fejlesztésének érdekében fontos, hogy az ide látogató, de az itt élő emberek is tudjanak az egyes települések között biztonságosan közlekedni. A kerékpárutak kijelölése és megépítése a veszélyes közúti szakaszokon ezt jelentősen elősegítené.

A jövőbe tekintve a Csilizközi Községek Társulásának fő célja a tagközségek érdekeinek összehangolt képviselete. 2012-ben újabb település, Ekel csatlakozott a Csilizközi Községek Társulásához. Így a kistérség taglétszáma jelenleg 20. A tagközségek szeretnék a térség infrastrukturális, turisztikai és környezetvédelmi fejlesztéseit pályázatok segítségével a lehető legnagyobb mértékben megvalósítani. Továbbra is prioritásként lehet tekinteni a csatornahálózatok kiépítésére, hiszen a térségben csupán Nagymegyeren működik a csatornarendszer. Fontos lenne, ha az egyes települések között megépülendő kerékpárút, amely a Csallóköz régióit összekötné Pozsony-vidékkel és a Szigetközzel, közös ügyként volna kezelve. A térség prioritása továbbra is a szelektív hulladékgyűjtés, amelyet tovább kell fejleszteni. Elképzelések vannak alternatív energiák felhasználására is. Ebben úttörő Kulcsod község, ahol napelemekre működő erőmű üzemel. Fontos megőrizni a csilizközi és csallóközi természet pótolhatatlan természeti értékeit, amelyekben ez a 20 községet felölelő kisrégió gazdagnak tekinthető. A nagymegyeri termálfürdő és az azt körülölelő parkerdő, a revitalizációra váró Csiliz-patak, a Csicsónál található Lion Természetvédelmi Terület, az Ekecs községet körülölelő tanyavilág és a Kis-Duna mente mind-mind az utókor számára megfelelően gondozandó természeti értékek közé tartozik. A nemes célok mellett minden társulásnak fő célja az egymással való kapcsolatok építése és megtartása, azok továbbfejlesztése a kölcsönös tapasztalat megosztásának jegyében.

Polák László

Csilizközi Községek Társulásának alelnöke
Ekecs község polgármestere